Az NFH által 2004-ben kiírt GVOP támogatási rendszer keretében elnyert K+F pályázatok

  • 2000-2001: 14490-1139 témaszámú Continental TEVES Hungary Kft.-vel közös autóipari elektronikai berendezésekhez kapcsolódó K+F projektek. K+F témák: (1) Intelligens kiértékelő és kijelző modul kifejlesztése autóipari alkalmazásokhoz. (2) PC alapú teszt eszköz fejlesztése gépjárművek elektronikus vezérlő egységei számára. (3)Valós idejű szimulátor CAN emulációjának átültetése Windows/PC környezetbe, USB-CAN modulra.(4) Automatikus kábelköteg-ellenörző készülék tervezése mikrokontroller bázison. (5) Gépjárművek ESP szenzorainak dinamikus tesztelése
  • 2000: FEFA 1999/2000 EDA (Electronic Design Automation Systems), fejlesztési téma: Elektrónikus Tervezés-Automatizálási Rendszerek Laboratórium
  • 1999-2000: FKFP-0675/1999 témaszámú MKM Kutatási és Fejlesztési projekt, kutatási téma: “Sebesség-érzékelő nélküli váltakozó áramú villamos hajtások vizsgálata” (az előző projekt folytatása)
  • 1997-1999: FKFP-0611/1997 témaszámú MKM Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési projekt, kutatási téma: “Modern becslő, valamint megfigyelő algoritmusokon alapuló stratégiák vizsgálata és kidolgozása tengelyre szerelt jeladó nélküli mezőorientált váltakozó áramú villamos hajtásokhoz”
  • 1996-2000: F020741 témaszámú ifjúsági OTKA pályázat, kutatási téma: “Adaptív szabályozási algoritmusok vizsgálata mezőorientált váltakozó áramú villamos hajtásokhoz”
  • 1995-1997: PROARC Nr.7831, ESPRIT-COOPERNICUS együttműködés a Tudomány és Technológia Területén a Közép és Kelet Európai Országokkal kutatási program keretében, kutatási téma: “CAD Based Programming System for ARC Welding Robots in One-Off Production Runs”/”CAD Bázisú Programozási Rendszer Ívhegesztő Robotok Off-Line programozására” tématerületen. Konzorcium: Aacheni Műszaki Egyetem, Németország (koordinátor), Veszprémi Egyetem és az MTA SZTAKI Intézete (partnerek).

Érzékelő nélküli váltakozó áramú villamos hajtások vizsgálata

Összefoglaló


A járműiparban használt villamos motorok vezérlő algoritmusainak területén a BLDC (Brushless Direct Current) mezőorientált szabályozását, a trapézmezős és szinuszmezős motorok modelljeinek felállítását végeztük el. A kutatásokat kiterjesztettük az érzékelő nélküli szabályozásokra is. A nagyfrekvenciás jel befecskendezés módszerével bebizonyítottuk, hogy létezik mágneses anizotrópia, melyből álló helyzetben is lehetséges a pozíció becslés.

Gumiabroncs és útfelület közötti tapadási együttható meghatározása

Összefoglaló

A jármű elektronikus vezérlőegységei (ECU) az egyre magasabb biztonsági, kényelmi és környezeti igényeket kielégítendő egyre összetettebbé válnak. Az gépjárművek biztonsági rendszereinek, egyik legmeghatározóbb tényezője az elektronikus vezérlő egységek megbízhatósága, melyet nagymértékben befolyásol az út és gumiabroncs közötti súrlódási együttható. Ezen paramétert számos aktív biztonsági rendszert irányító vezérlőegység alkalmazza, úgy, mint a menetstabilizáló rendszerek, ütközéselkerülő rendszerek, adaptív sebességtartó rendszerek stb.

A kutatás célja a szakirodalomban elérhető valósidejű becslő algoritmusok áttekintése, valamint annak vizsgálata, hogy milyen módon lehetne tovább növelni a csúszási együttható becslésére szolgáló eljárások pontosságát, és egy olyan járműdinamikán alapuló Matlab/Simulink modellkönyvtár létrehozása, mely elősegíti a különböző metódusok vizsgálatát, végül egy a valós körülmények között is alkalmazható új algoritmus létrehozása.



Kutatási célkitűzés

Útfelület-gumiabroncs közötti súrlódási együttható minél pontosabb meghatározása:

  • Valósidejű becslő algoritmusok áttekintése
  •  Matlab/Simulink modellkönyvtár létrehozása
  •  Algoritmusok valós és szimulált adatokon történő végrehajtása és elemzése
  •  Új eljárások alkalmazhatóságának vizsgálata
  •  Validációs és szimulációs környezet kiépítése
  • Új algoritmus létrehozása

Útfelület és gumiabroncs közötti csúszási koefficiens meghatározása

A jármű elektronikus rendszerei az egyre magasabb biztonsági, kényelmi és környezeti igényeket kielégítendő egyre összetettebbé válnak. Nemcsak az egyes rendszerek komplexitási foka növekszik, hanem a rendszerek szükségszerű integrálása miatt a teljes jármű elektronikus architektúra is bonyolulttá vált. Elektronikus vezérlőegységek váltják fel a korábban mechanikus/hidraulikus/pneumatikus elven működő járműgépészeti elemeket, kialakítva a kommunikációs hálózatra és a beágyazott rendszertechnikai alkalmazásokra épülő ún. ”Drive-by-Wire” struktúrákat. Az ilyen korszerű elektronikus járműirányító rendszerekben előforduló meghibásodások a korábban ismert járműszerkezetek meghibásodási jellemzőitől lényegesen eltérő tulajdonságokat mutatnak, s az utasok biztonságát alapvetően befolyásoló következményekkel járhatnak. A biztonság és a megbízhatóság problémáinak elemzése és tervezési elvek és szempontok kidolgozása különösen fontos az olyan nagymértékben kompetitív alkalmazási területen, mint a járműipar, ahol az éles árverseny következtében a konstrukciók kialakításában az ártényezők alapvető szerepet játszanak, s amely szempontok gyakran a beépített alkatrészek tartós üzemi megbízhatósági paramétereinek rovására kerülnek érvényesítésre. A korszerű kommunikációs rendszerek és szenzortechnológia folytán ma már komplex modelleken keresztül képesek vagyunk vizsgálni akár a jármű közvetlen környezetét is, ezzel biztonságosabbá téve az esetlegesen szükséges korrekciós (pl. fékezés és optimális fékhatás) beavatkozásokat. A járműdinamikát is jelentősen meghatározó gumiabroncs és az út közötti kapcsolat az egyik fő befolyásoló tényezője az irányíthatóságnak illetve a biztonságnak. Ezt a kapcsolatot a gumiabroncsok és a különböző útfelületek közötti kölcsönhatás jellemzi.
A kutatás célja az útfelület és a gumiabroncsok között lévő kapcsolat minőségének és állapotának becslésére alkalmas modelleket megvizsgálni és megtalálni a megfelelő módszertant az optimális irányíthatóság fenntartására, egy rendelkezésre álló járműszimulációs hardver-alkalmazás felhasználásával. Továbbá a fellépő kölcsönhatások leírása különböző útfelületeken, különböző környezeti és talajviszonyok között. Ennek egyik legjobb módja a csúszási koefficiens modellezése különböző becslőalgoritmusok segítségével. További vizsgálandó terület, hogy a kutatás folyamán meghatározásra kerülő modellben, hogy lehetne figyelembe venni a modern gépjárművekben egyre szélesebb körben elterjedő külső illetve belső szenzorok jeleit, melyek a környezeti illetve a gépjármű belső paramétereiről szolgáltatnak információt (pl.: páratartalom, csapadék, hőmérséklet).

PhD hallgató: Enisz Krisztián

Gumiabroncsnyomás monitorozó rendszer (DDS)

Összefoglaló

A gumiabroncs-nyomás figyelő rendszer feladata jelezni, ha bármelyik kerék nyomása nem megfelelő – legyen akár fölötte vagy alatta a normális értéknek. Jelezheti ezt egy más modulnak vagy a sofőrnek. Az alprojekt célja olyan indirekt TPMS (Tire Pressure Monitoring System) vizsgálata, mely nem ragaszkodik a jelenlegi megoldásokhoz, viszont továbbra sem igényel a keréksebesség-szenzorokon kívül más mérőeszközt a működtetése (indirekt módszer, szoftverszenzor). Jelenleg a leggyakrabban használt Fourier-transzformáció helyett célkitűzésünk Wavelet- vagy a Hadamard-transzformáció alkalmazása a guminyomás megállapítására.

A fejlesztés lépései:

  • A téma elméleti hátterének áttekintése (folyamatosan a projekt során)
  • AR-modell készítése a valós rendszer helyettesítésére
  • A jelenlegi FFT módszer ellenőrzése a generált keréksebesség-jelen
  • A Wavelet-transzformáció valamely változatának alkalmazása FFT helyett
Jelenleg a megfelelő Wavelet-transzformáció keresése, a Haar-transzformáció ellenőrzése folyik.

Gumiabroncsnyomás monitorozás Wavelet transzformációval

Világunkban a Tire Pressure Monitoring System (TPMS), vagyis a gumiabroncs-nyomás figyelő rendszer már ismert fogalomnak számít az autógyártásban. Feladata jelezni, ha bármelyik kerék nyomása nem megfelelő – legyen akár fölötte vagy alatta a normális értéknek. Jelezheti ezt egy más modulnak vagy a sofőrnek. Kétféle megközelítése létezik – direkt és indirekt. A direkt eljárás nem tesz egyebet, mint a gumiabroncsban vagy a felniben elhelyezett nyomásszenzor jelét monitorozva üzenetet küld, ha valamelyik kerék nyomása kívül esik az elvárható tartományon, illetve a többi kerék nyomásától nagymértékben eltér.
Az indirekt megoldás ennél bonyolultabb, mivel nem használ saját szenzort, hanem a manapság már alapkövetelménynek számító menetstabilizáló rendszer keréksebesség-szenzorok jeleinek analízise után ad visszajelzést. Az említett analízis a kezdeti rendszerekben csupán a kerekek fordulatszámának összehasonlítását jelentette, és a felmerülő eltérés alapján hozott döntést a gumiabroncs nyomás állapotáról. A későbbi fejlesztések során bonyolultabb DSP (digitális jelprocesszoros) megoldásokat is felhasználtak. Az egyik legelterjedtebb a keréksebesség jelek Fourier-transzformációjára alapoz. A gördülő kerék sajátfrekvenciája különböző a lapos, túlfújt és normál nyomású kerék esetén. Ezáltal a Fourier-transzformáció kiváló választás az analízisre. Ezen indirekt módszereket hasonlította össze F. Gustafsson (2002). Megállapította, hogy a hagyományos kerékméretet figyelő rendszer nem tud minden útviszonynak megfelelő pontos becslést szolgáltatni a kerék állapotára ezért a bonyolultabb rendszerek használata indokolt.
Ha összevetjük a direkt és indirekt megoldást, látható, hogy menetstabilizáló rendszer megléte esetén az indirekt módszer költségkímélőbb – külön szenzor nem kell. Továbbá nyomásfigyelő rendszer megléte az Egyesült Államokban 2008 óta minden eladott új autóban kötelező, 2012-től pedig az Európában eladott gépkocsikra is érvényes lesz. Így az igény nagy egy hatékony, mégis olcsó rendszerre.
A PhD hallgató feladata olyan indirekt TPMS rendszer kutatása, mely nem ragaszkodik az eddigi megoldáshoz, viszont továbbra sem igényel a keréksebesség-szenzorokon kívül más mérőeszközt a működtetése. A munka részét képezi a felmerülő fizikai jelenségek modellezése, a Wavelet-transzformáció és a Walsh-transzformáció figyelembe vétele a Fourier-transzformáció mellett a feladat megoldására.

PhD hallgató: Tóth Péter

TAMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003: Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép- és Nyugat-Dunántúli Régióban
A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

TÁMOP logo


Kerékpár ABS prototípus fejlesztése

Kutatási célkitűzés

Az alprojekt célja egy kerékpár ABS prototípus kifejlesztése. A témában elkészült egy a kerékpár-dinamikán alapuló Matlab/Simulink modell az ABS működésének szimulálására, a prototípus mechanikai és hidraulikus összeállítása megtörtént, folyamatban van az elektronikus tervek végrehajtása, és az ABS valamint a központi számítógép (Single Board Computer) közötti kommunikációs interfész kiépítése. Az ABS vezérlését az SBC látja el az elkészített modell alapján, melynek paraméterei folyamatosan monitorozásra kerülnek. Távlati cél a Brake-By-Wire technológia alkalmazása.

Publikációk

Poszter teljes szöveges megjelenéssel

[1]               D. Fodor, K. Enisz, R. Doman and P. Toth, „Tire road friction coefficient estimation methods comparison based on different vehicle dynamics models”, IEEE Vehicle Power and Propulsion Conference, pp. 1-4, 2011.

Poszter kivonatos megjelenéssel

[2]               I. Szalay and G. Kohlrusz, „Modeling of slotless surface-mounted PMSM for sensorless applications”, 15th edition of the European Ph.D. School: Power Electronics, Electrical Machines, Energy Control and Power Systems, 2014.

Előadások kivonatos megjelenéssel

[3]               F. Speiser, I. Magyar and K. Enisz, „Városi környezet-monitoring rendszer fejlesztése”, Mobilitás és Környezet Konferencia, 2010.

[4]               K. Enisz, R. Doman and D. Fodor, „Járműdinamikán alapuló útfelület és gumiabroncs közötti súrlódási együttható vizsgálata”, TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0003 Mobilitás és Környezet Projekt Konferencia, 2010.

[5]               K. Enisz, R. Doman and D. Fodor, „Vehicle-dynamics-based tire-road friction coefficient estimation”, PhD & DLA Symposium, 2010.

[6]               K. Enisz, P. Toth, D. Fodor and T Kulcsar, „ABS ECU járműdinamikán alapuló tesztelése HIL szimulációs környezetben”, Mobilitás és Környezet Konferencia, 2011.

[7]               L. Kovacs and D. Fodor, „Alumínium elektrolit kondenzátor maximális alkalmazási feszültségének becslése Spark-detektor méréssel”, Mobilitás és Környezet Konferencia, 2011.

[8]               P. Toth and D. Fodor, „Wavelet transzformáción alapuló gumi-nyomás becslés”, Mobilitás és Környezet Konferencia, 2011.

[9]               G. Kohlrusz, „Aszinkron motor vektoriális és skaláris szabályozásának összehasonlítása” címmel, Mobilitás és Környezet konferencia, 2011.

[10]           K. Enisz and P. Gergo, „A gumibitumen előállítási eljárásának és egy alkalmazástechnikai módszer továbbfejlesztésének újabb eredményei, Gumibitumen járműdinamikai szempontból történő vizsgálata”, Új gumibitumen technológia kifejlesztése és alkalmazása, Magyar Tudományos Akadémia, 2012.

[11]           D. Fodor, K. Enisz, I. Szalay and F. Speiser, „Elektronikus vezérlőegységek járműdinamikán alapuló tesztelése valósidejű HIL szimulátoron”, Energetika-Elektrotechnika Konferencia - ENELKO, 2012.

[12]           K. Nagy, „Járműipari CAN hálózatok jitter analízise”, National Instuments Diplomapályázat, 2012.

[13]           D. Fodor, „Járműipari szoftverszenzor fejlesztések HIL környezetben”, NI Autóipari Szimpózium, 2012.

[14]           G. Kohlrusz and I. Szalay, „Telítődési jelenség mérése és modellezése légmagos tekercselésű állandó mágneses szinkron motor érzékelő nélküli pozíció meghatározásához”, Factory Automation, 2013.

[15]           K. Nagy, „Bicikli menetdinamikán alapuló blokkolásgátló szabályozó fejlesztése”, Factory Automation, 2013.

[16]           K. Nagy and D. Fodor, „Járműipari kommunikációs hálózatok jitter analízise újrakonfigurálható kombinált NI-PXIe és NI-CompactRIO környezetben”, NI Days 2013 Konferencia, 2013.

[17]           K. Enisz, I. Szalay, D. Fodor, G. Kohlrusz, Z. Marton and K. Nagy, „Extended Kalman filter based friction coefficient estimation in HIL environment”, Workshop on Design, Simulation, Otimization and Control of Green Vehicles and Transportation, 2014.

[18]           I. Szalay, G. Kohlrusz and D. Fodor, „Including the shaft position information in the model of an PMSM motor for sensorless control application” Workshop on Design, Simulation, Otimization and Control of Green Vehicles and Transportation, 2014.

Előadások teljes szövegű megjelenéssel

[19]           R. Marshalko, D. Fodor, P. Balogh and P. Teodorescu, „Advanced control strategies for PWM DC converters contribute to the sustainable development of the main system”, Knowledge, culture, science the fundament of quality of life in society, 2010.

[20]           Z. Pocz, D. Fodor, „New way for functional analyzing of deflation detection system in a Hardware-In-the-Loop”, EPE-PEMC, 2010.

[21]           D. Fodor and K. Enisz, „Reconfigurable general propose NI-HIL simulator for vehicle dynamics based ECU-development and testing”, National Instruments NIDays 2011 (NI Case Study Contest, 1. helyezés), 2011.

[22]           K. Enisz, P. Toth, D. Fodor and T. Kulcsár, „Vehicle dynamics based ABS ECU testing on a real-time HIL simulator”, IFFK 2011, Paper 41, pp.268-273, 2011.

[23]           D. Fodor, R. Marschalko and L. Kovacs, „Analyzing the influence of DC-link capacitor aging on the PWM converters operation”, International Conference on Electrical Drives and Power Electronics, 2011

[24]           P. Toth, K. Enisz and D. Fodor, Tyre pressure monitoring with Wavelet-transform, IFFK 2011, Paper 46, pp.310-312, 2011.

[25]           D. Fodor and R. Marschalko, „Analyzing the Influence of DC-Link capacitor aging on the PWM converters operation”, Electrical Drives and Power Electronics, 2011.

[26]           M. Hunor, „Állandó mágneses szinkron motorok szoftverszenzor alapú rotor pozíció meghatározása”, Országos Tudományos Diákköri Konferencia, 2011.

[27]           K. Enisz, P. Toth and D. Fodor, „Verification test automation of automotive ECU’s in a real-time HIL environment”, Factory Automation Conference, pp. 114-119,2012.

[28]           L. Kovacs and Cs. Kadi, „Aluminium electrolytic capacitor production planning by preactor APS”, Factory automation conference, 2012.

[29]           L. Kovacs and D. Fodor, „Accelerating aluminium electrolyte capacitor research and development via measurement automation system”, Factory automation conference, 2012.

[30]           P. Teodorescu, M. Bojan, D. Fodor and R. Marschalko, „Research concerning appropriate PFC methods for classic CFL lighting devices”, 15th International Power Electronics and Motion Control Conference, 2012.

[31]           A. Kovari and D. Fodor, „ARX model based Fault Detection of Rolling Mill’s Automatic Gauge Control System”, 15th International Power Electronics and Motion Control Conference, 2012.

[32]           G. Kohlrusz and I. Szalay, „Telítődési jelenség mérése és modellezése légmagos tekercselésű állandó mágneses szinkron motor érzékelő nélküli pozíció meghatározásához”, XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, 2013.

[33]           B. Csomos and G. Kohlrusz, „Diszkrét Fourier-transzformáció alapú aktív zajelnyomás off-line hangolt adaptív szűrővel”, XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, 2013.

[34]           K. Nagy, „Bicikli menetdinamikán alapuló blokkolásgátló szabályozó fejlesztése”, XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia, 2013.

[35]           L. Kovacs, D. Fodor and R. Marschako, „Power converter based test bench design for Aluminum electrolytic capacitor”, IEEE 4th International Youth Conference on Energy, 2013.

[36]           L. Kovacs, L. Gal and D. Fodor, „Influence of Aluminum can flatness on heat dissipation of Aluminum electrolytic capacitor”, Factory Automation, 2013.

[37]           R. Marschako, D. Fodor and L. Kovacs, „Cooperation in the danube region for improvment of energy storage elements in the low and medium power processors”, Humboldt-Kollegen Belgrad, 2013.

[38]           I. Szalay and D. Fodor, „Modeling of slotless surface-mounted PM synchronous motor for sensorless applications”, 17th International Conference on Electrical Drives and Power Electronics, 6th joint Croatian-Slovak Conference, 2013.

[39]           R. Katona and D. Fodor, „Texas Instruments MSP430 Microcontroller Based Portable Multi-purpose Instrument for Android Platforms”, EDERC (European Embedded Design in Education & Research) Conference, 2014.

[40]           D. Fodor and K. Enisz, „Vehicle dynamics based ABS ECU verification on real-time Hardware-In-the-Loop simulator”, IEEE International Power Electronics and Motion Control Conference and Exposition 2014, Paper ID 530, 2014.

[41]           L. Kovacs and D. Fodor, „New flatness measurement method of Aluminum electrolytic capacitor can for PWM converter” The 2nd IEEE Conference on Power Engineering and Renewable Energy (ICPERE 2014), 2014.

[42]           K. Enisz, I. Szalay, G. Kohlrusz, D. Fodor and Z. Marton, „Improvement of active safety systems by the extended Kalman filter based estimation of tire-road friction coefficient”, 2014 IEEE International Electric Vehicle Conference (IEVC 2014) - Proceedings of a meeting held 17-19 December 2014, Florence, Italy, ISBN: 9781479960767, DOI: 10.1109/IEVC.2014.7056198

[43]           I. Szalay, D. Fodor and G. Kohlrusz, „Modeling of slotless surface-mounted PM synchronous motor for sensorless applications 2014 IEEE International Electric Vehicle Conference (IEVC 2014) - Proceedings of a meeting held 17-19 December 2014, Florence, Italy, ISBN: 9781479960767, DOI: 10.1109/IEVC.2014.7056198

[44]           Z. Marton, K. Enisz, D. Fodor and K. Nagy, „Frequency based tire pressure monitoring”, 2014 IEEE International Electric Vehicle Conference (IEVC 2014) - Proceedings of a meeting held 17-19 December 2014, Florence, Italy, ISBN: 9781479960767, DOI: 10.1109/IEVC.2014.7056198.

Megjelent közlemények

[45]           F. Speiser, I. Magyar and K. Enisz, „Municipal environmental-monitoring system”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 38, Issue 1, pp. 63-66, 2010.

[46]           D. Fodor, H. Medve, I. Szalay and T. Kulcsar, „Sensorless rotor position detection of PMSM for automotive application”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 38, Issue 2, pp. 207-210, 2010.

[47]           D. Fodor, „Aluminium electrolytic capacitor research and development time optimization based on a measurement automation system”, Acta Universitatis Sapientiae Electrical and Mechanical Engineering, Volume 2, pp. 40-50, 2010.

[48]           P. Toth, K. Enisz and D. Fodor, Tyre pressure monitoring with Wavelet-transform, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 39, Issue 1, pp. 153-156, 2011.

[49]           R. Jakab, K. Enisz, V. Hauptmann, F. Speiser and D. Fodor, „Bycicle ABS prototype development”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 39, Issue 1, pp. 91-94, 2011.

[50]           I. Szalay, H. Medve and D. Fodor, „Analysis and Modeling of Slotless Permanent Magnet Synchronous Motors”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 39, Issue 1, pp. 141-146, 2011.

[51]           K. Enisz, P. Toth, D. Fodor and T. Kulcsar, „Vehicle dynamics based ABS ECU testing on a real-time HIL simulator”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 39, Issue 1, pp. 57-62, 2011.

[52]           L. Kovacs and D. Fodor, „Estimation of the maximum applicable voltage level of alumium electrolytic capacitors by automated spark detection measurement”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 39, Issue 1, pp. 73-78, 2011.

[53]           G. Kohlrusz and D. Fodor, „Comparison of scalar and vector control strategies of induction motors”, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, Volume 39, Issue 2, pp. 265-270, 2011.

[54]           D. Fodor and K. Enisz, „Reconfigurable HIL simulator for vehicle-dynamics-based ECU development and testing with NI VeriStand and NI TestStand”, In-Depth Solutions with Graphical System Design in Eastern Europe, National Instruments, pp. 7-11, 2012.

[55]           D. Fodor and R. Weisz, „Járműkerék-modellezés”, Magyar Tudomány 2012/7, Mobilitás és környezet különszám, pp. 132-145, 2012.

[56]           L. Kovacs, D. Fodor, O. Klug and K. Enisz, „Measurement automation system for aluminium electrolytic capacitor development”, IEEE Instrumentation & Measurement Magazine, Volume 16, Issue 3, pp. 38-43, 2013.

[57]           L. Kovacs, L. Gal and D. Fodor, „Influence of can flatness on heat dissipation of aluminum electrolytic capacitor”, Hungarian Journal of Industry and Chemistry Volume 41, Issue 1, pp. 41-46, 2013.

[58]           D. Fodor and K. Enisz, „A „hardware in the loop” járműdinamikai alkalmazása”, Magyar Elektronika, Volume 4, pp. 18-21, 2014.

[59]           K Enisz, D. Fodor, I. Szalay and L. Kovacs, „Reconfigurable real-time hardware-in-the-loop environment for automotive electronic control unit testing and verification”, IEEE Instrumentation & Measurement Magazine, Volume 17, Issue 4, pp. 31-36, 2014.

[60]           K. Enisz, I. Szalay, G. Kohlrusz and D. Fodor, „Tire-road friction coefficient estimation using discrete-time extended Kalman filter”, Journal of Automobile Engineering (Part D of the Proceedings of the Institution of Mechanical Engineers), DOI: 10.1177/0954407014556115, 2014. (IF: 0.645, 5-year IF: 0.72), (2014. szeptember 17.)

[61]           L. Kovacs, D. Fodor, K. Enisz, „Analyzing the dielectric oxide layer degradation of aluminum electrolyte capacitors used in PWM power converters”, IEEE Electrical Insulation Conference, 2015.

Dékáni vezetés

ns

Dr. Németh Sándor dékán
Dékáni Titkárság B101-102
tel.: 88/624-746
Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet, C134
telefon: 88/624-000, 6076
e-mail:  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

ct

Dr. Horváth Krisztián oktatási és akkreditációs dékánhelyettes
Dékáni Titkárság B101-102
tel.: 88/624-746
Analitikai Kémia Intézeti Tanszék C419
telefon: 88/624-000,6092
e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

ns

Dr. Abonyi János tudományos és stratégiai dékánhelyettes
Dékáni Titkárság B101-102
tel.: 88/624-746
Vegyészmérnöki és Folyamatmérnöki Intézet, C239
telefon:88/624-000, 6078
e-mail:  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

ns

Dr. Kurdi Róbert gazdasági dékánhelyettes
Dékáni Titkárság B101-102
tel.: 88/624-746
Környezetmérnöki Intézet, C407/1
telefon: 88/624-000, 6024, 4017
mobil: 30/410-6176
e-mail:  This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

A kari vezetés munkatársai

Pados Alexandra

Pados Alexandra ügyintéző
Dékáni Titkárság B101-102
telefon: Telefon: 88/624-294
e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

ja

Fekete Rita ügyvivő szakértő
Dékáni Titkárság B101-102
telefon: Telefon: 88/624-743
e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Gyurikáné Luteránus Éva

Gyurikáné Luteránus Éva ügyintéző
Dékáni Titkárság B101-102
telefon: Telefon: 88/624-746
e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

MD IMG 5546

Major Dóra ügyvivő szakértő
Dékáni Titkárság B101-102
telefon: Telefon: 88/624-700
e-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.